Új magyar spiritualitás és filozófia írta: Fekete Árpád Megjelent az Interneten Fekete Árpád valamelyik blogjában, de miután a téma iránt nem volt elég érdeklődő, az írások közkincsek lettek, és a Free Eco Web Services (FEWS, korábban: FEcoWebS) prodzsekt honlapjának részei lettek (a honlapot másképpen "Ingyen Öko Bölcsesség"-nek is nevezhetjük). Jegyezzük meg, hogy viszonylag könnyű lenne Fekete Árpádnak még ezekhez hasonló írásokat írni, de valószínűleg nem éri meg, amíg kicsi a publicitás. Verzió: 3.5.3 Ez onnan jön, hogy (Év-2012).(Hó).(Nap) --- Tartalomjegyzék: M.1. Több nyelvtanulást, több szakoktatást a gimnáziumba M.2. Óvatosan kommunikáljunk az Interneten M.3. Fekete Árpád lényeglátása 2014 Szilveszterén M.4. Nyelvtanulási Preferenciák --- M.1. Több nyelvtanulást, több szakoktatást a gimnáziumba Sok diák panaszkodhat arról, hogy a közoktatás és a felsőoktatás során sok szükségtelen, elméleti ismeretet kell megtanulnia, másrészt a munkaerő-piaci helyzetre nincs eléggé felkészítve. Azok a gimnáziumból jövő egyetemisták, akik nem dolgoznak, még nem biztos, hogy lelkiekben is elérték a felnőttkort. Ha a családjuk életében közbejönne valami, és abba kellene hagyniuk az egyetemet, akkor álláskeresés szempontjából rosszabb helyzetben lennének, mint azok, akik szakközépiskolát végeztek. Hogyan lehet kis időráfordítással, ingyenesen, jobban felkészülni az életre? Bár a gimnáziumi érettségi önmagában már nem számít versenyképesnek a munkaerőpiacon manapság, a gimnáziumi tananyagnak is vannak olyan részei, amelyeket ha jobban elsajátítanak, akkor megnövelhetik a munkába állás esélyeit. Ezek közül leginkább a nyelvtudást és a korszerű számítógépes ismereteket érdemes itt megemlíteni. Ezek meglétét külön vizsgákkal is igazoltatni lehet, ami jól mutathat egy szakmai önéletrajzban. Azok a gimnáziumok, ahol ezeket a tantárgyakat emelt óraszámban tanítják, valószínűleg etikusabban bánnak a diákokkal, mint mások. Másrészt nem minden osztályban tanulnak nyelvet vagy informatikát emelt óraszámban. Ilyen esetekben is, például osztályfőnöki órán, érdemes lehet felkészíteni a diákokat arra az eshetőségre, hogy az egyetemi oktatásra esetleg nem lesz pénz, olyan tanácsokkal, mint hogy tanuljanak idegen nyelvet vagy vizsgával igazolható informatikai tudást autodidakta módon. Egy embernek képesnek kell lennie saját erejéből is megtanulnia egy idegen nyelvet, ha a hozzá szükséges tananyagok rendelkezésére állnak, hiszen az életben még rengeteg más dolgot is egyedül kell megtanulnia az embernek, ha sikeres akar lenni. (Egyébként, nem egészen ide tartozik, de egy C kategóriás jogosítvány még ezeknél is hasznosabb lehet a munkaerő-piacon.) Könyvtárakból, vagy az Interneten viszonylag olcsón, vagy akár ingyenesen is hozzá lehet jutni olyan nyelvtanulást segítő anyagokhoz, amelyek eljuttathatnak a középfokú szintig, ha az iskolai tananyag keretében erre nem kerülne sor az adott nyelven. Ezek után pedig már jobban élvezhető olyan módon tanulni, hogy az adott nyelven különféle dolgokat olvasunk vagy hallgatunk. Ha az iskolai tananyag keretében meg is tanítják a nyelvtan lényegét, a szókincs nagy részét magunknak kell összeszedni. Ha valaki úgy gondolja, hogy már jó az angol szókincse, próbálja csak ki a freerice.com című honlapon lévő kvízt. Bár az idegen nyelvű weboldalak olvasgatása, Internetes rádiók hallgatása, az online vagy kábel TV-k, DVD-k nézése, valamint az idegen nyelvű könyvek megvásárlása vagy könyvtárból való kikölcsönzése (stb) hatékony nyelvtanulási módszernek bizonyulhat, filozófiai szempontból valószínűleg még ezeknél is jobb olyan klasszikusokat olvasni, amelyeknek már átmentek köztulajdonba, tehát közkincsek („public domain”). Hangoskönyv formájában a librivox.org weboldalon találhatunk ilyeneket (LibriVox prodzsekt). Hangfájlokat mobiltelefonunkon is hallgathatunk, miközben házimunkát végzünk, edzünk, vagy utazunk, és modernebbeket is beszerezhetünk az Internetről, ami nem közkincs. Ezen belül is, valószínűleg a „Non-fiction” kategóriába tartozó könyvek a leghasznosabbak, hiszen ezekből nem csak nyelvet tanulhatunk, hanem hasznos tudást is nyerhetünk. A LibriVox-ról a következő négy, angol nyelvű hangoskönyvet/felvételt akár magyarra fordítva, irodalom- vagy történelemórán is érdemes lenne tanítani: Adam Smith - The Wealth of Nations Karl Marx - Wage Labour and Capital P.T. Barnum - The Art of Money Getting United Nations - Universal Declaration of Human Rights Ezeken kívül a nyelvtanulás leghatékonyabb módja természetesen a nyelvgyakorlás, vagyis a fogalmazás, és a saját fogalmazásunk hozzáértővel való leellenőriztetése. --- M.2. Óvatosan kommunikáljunk az Interneten A modern korban a Föld bolygó különböző részein lévő magyarokat leginkább az Internetes kommunikáció köti össze, ezért érdemesnek tűnik írni ennek a biztonságosabbá tételéről. Az Internet többféle veszélyforrást rejt magában: megfigyelhetik az Internetes tevékenységünket, lehallgathatnak, adatokat lophatnak el, betörhetnek a számítógépünkre és/vagy megfertőzhetik azt, megakadályozhatják, hogy az elküldött leveleink célt érjenek, sőt, talán még olyan dolgokat is elhitethetnek a többi emberrel, hogy mi rendeltünk meg egy szolgáltatást, vagy mi hajtottunk végre valamilyen kéretlen levélküldést vagy kiberbűnözést. Éppen ezért a mi korunkban, amikor a számítógépes biztonság nem garantált, aki teheti, annak nem érdemes túlzottan igénybe vennie az Internetet, tehát nem érdemes honlapokra regisztrálnia, így tartalmat létrehoznia sem. Az Internet még ilyenkor is hasznos lehet fontos vagy érdekes információk nyerésére. Sőt, sok Internet-szolgáltató egy email címet is ad a szolgáltatásához, amivel kommunikálni is lehet, és valószínűleg biztonságosabb, mint a webmail használata. De vannak olyan helyek is, például könyvtárak, Internet-kávézók, ahol fizetség ellenében bárki szabadon használhatja az Internetet egy óráig, tehát lehetséges az Internet használata úgy is, hogy még email címünk sincsen. Ha viszont a sikerhez, vagy munkánkból adódóan szükségünk van az Internet haladóbb szintű felhasználására, akkor jól tesszük, ha igyekszünk minél jobban védeni a számítógépünket és az Interneten tárolt adatainkat az esetleges kiberbűnözőktől. Mit jelent ez konkrétan a gyakorlatban? 1. A számítógépes biztonság a gépünk helyszínén kezdődik. Ha a számítógép felhasználásának a helyén leleshetik (sőt, lehallgathatják), amint beírjuk a jelszavainkat, és/vagy ha hozzáférhetnek a számítógépünkhöz, amikor nem vagyunk ott, akkor a számítógépünk és az Internetes kommunikációnk nincs biztonságban. Legfeljebb jelszóval védhetjük a BIOS-t és titkosíthatjuk a merevlemezt, és elsőként a saját operációs rendszerünket tartalmazó meghajtóról indíttathatjuk a gépünket, amivel valóban megnehezíthetjük az esetleges támadók dolgát, de ha a helyszíni behatoló eléggé felkészült, egyszerűen kicserélheti a hardware néhány részét, és máris irányítás alá veheti a gépet, vagy legalább a merevlemez titkosított tartalmát. Ha pedig a támadónak parapszichológiai képességei is vannak, akkor bármilyen módszer, ami jelszó által véd (mint például a merevlemez titkosítása), nem véd igazán. Régen néhány IBM PC XT számítógép házát kulccsal lehetett bezárni, lehet, hogy valami hasonló módszer oldaná meg ezeket a problémákat a napjainkban is. 2. Ha a helyszíni behatolástól eltekintünk, még mindig betörhetnek a számítógépünkre az Internetről, esetleg BlueTooth-ról vagy Wi-Fi-ről (bár ehhez nem értek), vagy olyan adathordozókról, amiket a gépünkhöz kapcsolunk (így terjedtek régen a DOS-os vírusok). Nyilvánvalóan nem szabadna megengedni az operációs rendszernek, hogy a tudtunk nélkül kívülről jövő kapcsolatokat engedjen meg, még akkor sem, ha ezek jelszóhoz kötöttek. Ebben talán segít a tűzfal, az egyéb problémák ellen pedig talán védelmet nyújtanak a vírusirtók és az egyéb számítógépes biztonsággal foglalkozó programok. De az, hogy ezekből, valamint az operációs rendszerünk biztonsági frissítéseiből újabb és újabb verzióknak kellett megjelennie, azt bizonyítja, hogy eddig még sohasem voltunk 100%-os biztonságban a kiberbűnözés ellen. Lehet, hogy a legtöbb vírus és egyéb rossztevő program csak akkor tud ártani, ha először felkeresünk egy honlapot, amin megtalálhatóak, de akkor vajon csak olyan honlapokat szabadna látogatnunk, amiket ismerünk, és eddig is látogattunk? És továbbra is bízunk bennük? Ez nem működik a gyakorlatban. 3. Ha merevlemezről indítjuk az operációs rendszert, és ha a kiberbűnözőknek egyszer sikerül irányítás alá venniük a gépet, attól fogva bármikor be tudnak rá törni. Ez ellen úgy lehetne védekezni, hogy mindig CD-ROM-ról vagy egyéb, csak olvasható adathordozóról indítjuk az operációs rendszert, itt lehetnek hasznosak a Linux LiveCD-k és a külső optikai meghajtók. 4. Hozzátétel: Vettem is a laptopomhoz egy külső, USB-s DVD-meghajtót, hogy majd az abban lévő DVD-ROM-on lévő CentOS 7 Live (Gnome)-al indítva a gépemet (amiben tűzfal is van), viszonylag biztonságban leszek az Interneten. Csakhogy olvastam egy cikket, ami azt írta, hogy minden eszköz, ami USB-t használ (beleértve az egeret, billentyűzetet, pendrive-ot, stb, így magát a külső DVD-meghajtómat is) jelentős veszélynek van kitéve a hackerektől, amit még évekig nem fognak tudni kijavítani, mert a hiba az USB szabványban van. Tehát, már csak egyetlen megoldást látok: asztali gépet használni, régebbi (nem USB) típusú perifériákkal, és a rajta lévő, beszerelt plusz DVD-ROM meghajtóról indítani a gépet minden alkalommal, de nem olyan lemezzel, amit a netről töltöttünk le, hanem hivatalos forrásból beszerezve. --- M.3. Fekete Árpád lényeglátása 2014 Szilveszterén Világnézetem sokat fejlődött az életem során. Gyermekkoromban leginkább az emberiség tudományos eredményeire építettem, ifjúkoromban a kereszténység befolyása alá kerültem, majd felnőttkoromra a mindkettővel rokon filozófia vette át a vezető szerepet. A világnézeti tudásom alapján szerettem volna jobbá tenni a világot az oktatás és a politika területén, de ez a feladat a szegény anyagi helyzetem miatt túl nehéznek bizonyult. Az emberiség általános problémáinak nehézsége és a spiritualitás arra vezettek, hogy az életem valószínűleg jobban hasonlít egy filmre vagy egy játékra, mint a politika épületének tudományos alapokon nyugvó, alaposan megtervezett elkészítésére. Tehát, lehetséges, hogy a problémák Istentől származnak, hogy ne legyen unalmas az életem filmje, és elsősorban azoknak a problémáknak a megoldásával kell törődnöm, amelyek személyesen is érintenek. A többivel valószínűleg csak akkor érdemes foglalkozni, ha személyes problémák már nem zavarnak. Van viszont néhány közösségi, politikai jellegű probléma, amelyek fennállása jelentősen rontja az esélyeimet az életem filmjében, olyannyira, hogy talán érdemes szót emelnem ezekről. Az egyik ilyen, hogy szerintem a jogi szövegek sok ember életét ellehetetlenítik, mert túlságosan irreálisak, szakszerűtlenül megalkotottak, szigorúak, vagy egyenesen rossz szándékúak lehetnek, a nagyobb világi hatalommal rendelkező fél javára. Egyrészt jó lenne, ha az államok törvényei olyan tökéletesek lennének, hogy ne korlátozzák fölöslegesen az etikus emberek szabadságát olyan jogi szövegekkel, amelyek a bűnösöket úgysem befolyásolják (bár ez nem jelenti azt, hogy nem korlátozhatják, ha jó okuk van rá). Másrészt az is igaz, hogy egy demokratikus államban az egész nép előtt nyitva áll a lehetőség, hogy az állam törvényeibe beleszóljon, és a nép ezt valamilyen szinten valószínűleg meg is teszi, ezért ennél jelentősebbnek tűnik az a probléma, amikor magánszemélyek vagy cégek írnak jogi szövegeket, és azokat aláíratják más magánszemélyekkel vagy cégekkel, ennek tartalmát pedig titkossá teszik. Ilyen előfordulhat például az Interneten weboldalak felhasználási feltételei (általános szerződési feltételek) formájában, beleértve az állásportálokat is, illetve még munkaszerződések feltételei, illetve nyugati kiadók könyveinek másolást akadályozó feltételei formájában fordulhat elő gyakran ilyesmi. Ezen kívül telefon-, televízió- és Internet-szolgáltatók, valamint domain név regisztrátorok és webtárhely-szolgáltatók, valamint bankok esetében is vigyáznunk kell ezekre. Mivel rossz példákkal már most találkozhatunk, jobb lenne megelőzni a bajt és az állam törvényeivel korlátozni a magánszemélyek és cégek által írt jogi szövegek hatáskörét. Ha a közoktatás során kötelező szövegek és a jogi szövegek (beleértve a másik országba költözés esetén aláírandó jogi szövegeket is) nem okoznak nekünk problémákat, akkor mindjárt boldogabbak lehetünk annál, mintha okoznának. De a társadalom hibái még ezeken kívül is okozhatnak nekünk keserűséget. Például, ami engem személyesen bánt, hogy a szegény, tőke nélküli emberek meggazdagodását, vagy legalábbis vállalkozóvá válását sok jogi akadály nehezíti, és az önálló gazdálkodás nem jár alanyi jogon az embereknek, pedig őseink életmódjára az önálló gazdálkodás hasonlít jobban. Mire gondolok? Ha egy szegény ember több pénzt szeretne keresni, szabadidejében is létrehozhatna termékeket, vagy biztosíthatna szolgáltatásokat a saját tervei szerint, és ezeket ingyen értékesíthetné, anélkül, hogy előtte tőkét áldozott volna arra, hogy vállalkozó lehessen (magyarul, kockázat nélkül). Nyilvánvalóan megvan annak az oka, hogy ezt miért nem engedik: valószínűleg azért, mert így több adócsalás történne és talán kevesebb adó folyna be az államkasszába. Tehát, ennek alapján tulajdonképpen nekem is támogatnom kell a jelenlegi adózási rendszert, de hozzá kell tennem, hogy ez korántsem tökéletes: tovább lehetne fejleszteni úgy, hogy legyen egy olyan állami intézmény, ahol legálisan el lehetne adni a szegény emberek által készített termékeket, illetve értékesíteni lehetne az általuk biztosított szolgáltatásokat, olyan módon, hogy ott helyben levonnák azok árából az államnak járó részt. Amennyiben minden értékesítés az adott, államilag ellenőrzött helyszínen történne, akkor adócsalás esetén már egy rajtakapás is elég lehetne ahhoz, hogy az adócsalás tényét bizonyítsák, ezért ez nem lenne akadály a törvényhozásban. --- M.4. Nyelvtanulási Preferenciák A magyar az anyanyelvem, mert anyanyelvi szinten beszélem, és a második nyelvem az angol. Sokat használtam, ezért szerintem közel vagyok a Proficiency szinthez. Viszont néha úgy érzem, hogy talán érdemes lenne még egy nyelvet tanulni; ha most nem, akkor öregkoromban. Korábban a németet, a spanyolt és az oroszt részesítettem volna előnyben, amikor harmadik nyelvet akartam választani, hogy magas szinten megtanuljam, mert az ezen nyelveket beszélők külsőleg hasonlítanak rám, és ezek a nyelvek nem csak egy országra korlátozódnak. Viszont meggondoltam magam. Nem csak a hatalmat kell tekintetbe venni, hanem a Szellemet is. Szerintem azok a nyelvek, amelyekben nincs nyelvtani nem (mint a magyar és az angol) jobbak, és támogatásra méltók. Legalábbis nem szeretnék olyan nyelven beszélni, amiben nyelvtani nem is van. Mivel a német, spanyol és orosz nyelvekben mind van nyelvtani nem a mi korunkban, most valami mást részesítenék előnyben a harmadik magas szinten beszélt nyelv kiválasztásakor. (Itt meg kell jegyezni, hogy sajnos a portugálban, az olaszban és a franciában is van nyelvtani nem a mi korunkban.) Ezért megnéztem a nyelveket a WikiPedia-ban nyelvtani nem szerint, és kiválogattam néhány jelöltet, amelyekben nincs nyelvtani nem, és amelyeket talán érdemes megtanulni. - Kínai: sokan beszélik világszerte is, filozófiája van, érdekes az írásrendszere is - Japán: érdekes kultúrája, technológiai hatalma van, és érdekes az írásrendszere is - Török: Törökország közelebb van Magyarországhoz, mint Kína vagy Japán - Finn: Az Európai Unió része, ugyanaz a nyelvcsalád, mint a magyar A megfelelő nyelv kiválasztása attól is függ, mire szeretném azt a nyelvet használni. Szerintem a fő céljaim vele a tanulás és a promóció kell legyenek (és nem a költözés), ezért az számít, hogy milyen sok ember beszéli az adott nyelvet, akik elérhetők az Interneten is, illetve akik valószínűleg befogadnák a filozófiámat. Vannak még más tényezők is, mint például a távolság vagy Japán magas államadóssága, stb. és a világ még sokat változhat, mire megöregszek. Hát ennyi volt a nyelvtanulással kapcsolatos elméletem Magyarországra vonatkozóan, viszont a gyakorlatban úgy tűnik, hogy a magyar és az angol mellett egy harmadik nyelv magas szinten való megtanulása általános esetben nem éri meg. Egyrészt túlterhelheti az ember agyát, ezért csak olyanoknak javaslom, akiket különösen érdekelnek a nyelvek és az idegen kultúrák. Másrészt, szerintem ez csökkenti az ember esélyeit a párkeresés során, mivel ideális esetben egy pár két tagja pontosan ugyanazon a nyelven, vagy több nyelv ismerete esetén pontosan ugyanazokon a nyelveken tud beszélni, hogy szellemileg teljesen közel kerülhessenek egymáshoz. Ha valaki több nyelven is tud, akkor kevesebb olyan embert talál, aki profi szinten tud beszélni azokon a nyelveken, amelyeken ő is profi szinten beszél. Alapszinten persze meg lehet tanulni több nyelven is.