Környezetbarát ötletek kutatóknak
Még ha a környezetvédelem csak a modern időkben jelent is meg, az emberiség már
az ókorban is megváltoztatta a környezetet, például, sok állat- és növényfaj
eltűnt. Egy hivatásos történész például, aki sok eredeti régi írást tud
olvasni, írhatna egy könyvet a környezet romlásának történetéről, a régi
korokra tekintettel. Ha sok idézetet és bizonyítást tud felmutatni az állításai
mellé, a könyv jobb lehet. Egy másik történész másik könyvet írhatna a
környezet romlásának történetéről, az ipari forradalomtól kezdve mostanáig (és
akár megemlíthetné benne a környezetvédelemért tett néhány intézkedést is).
Az őrláng üzemeltetése szükséges lehet a kényelem szempontjából, vagy azért,
hogy megakadályozzanak egy robbanást a rossz (bojler) készülékek miatt. De az
őrlángok nagyon sok gázt fogyasztanak, ezért valószínűleg jobb lenne a
biztonság és a kényelem kérdését más módokon megoldani. Ez egy nemes feladat a
feltalálók számára. Az a kérdés is fennáll, hogy mi történik, ha a gáz elfogy,
a láng elalszik, és ezután visszajön a gáz? Ez megtörténhet, például,
energiaválság idején, vagy ha a hatóságok csak éjjel engedik használni a gázt.
Egy környezetvédő találmányt olyan biztonságossá tenni, mint az őrláng, a valódi
kihívás, mert a fejlett technológia minden része elromolhat. Ha semmi más
módon nem működik, akkor a kényelem feláldozható a gazdaságosság és a
környezetvédelem érdekében (pl. ha még egy kart kell elfordítani, mikor
használják a gázt).
A környezetvédelmi problémák mértékéről sok adatot lehet találni. A problémák
megoldásához szükséges humán erőforrásokról viszont keveset tudunk. A
civilizáció megmentését célul kitűző tervnek tekintetbe kell vennie azt is,
hogy a népesség mekkora részét teszik ki a környezetbarát és a környezetvédő
emberek. Ezért érdemes lenne pontos kutatásokat végezni arról, hogy a különböző
országokban és a különböző években a népesség mekkora részét teszik ki azok,
akik károsak a környezetre, azok, akik passzívan környezetbarát módon élnek,
valamint azok az aktívak, akik ezen felül még időt is szánnak a
környezetvédelemre. Ezt a kutatást például kérdőív formájában lehetne
elvégezni, ahol az előbb említett homályos kategóriákba való besorolást
tényszerű kérdésekre adott válaszok segítségével döntenék el. Ezen kívül egyéb
tudományos módszerekkel is érdemes vizsgálni a népesség környezetvédelemre és a
túlnépesedés korlátozására való hajlandóságát. A cél természetesen az, hogy
egyre több embert tegyünk környezetbaráttá és környezetvédővé, de ha ez nem
sikerül, a környezetvédő mozgalomnak akkor is működnie kell. Úgy is javíthatjuk
az emberiség környezetvédő tevékenységét, ha ugyanazok a passzívan
környezetbarát vagy aktívan környezetvédő emberek nagyobb hatékonysággal
tesznek jót.
Sok ingyenesen elérhető környezetvédő könyv van, és sok olyan közkincsben lévő
könyv is van, ami valamilyen módon kapcsolatos a környezetvédelemmel, például
a gazdaságról szól. Egy aktivista elolvashatna néhány ilyen fontosabb könyvet,
és leírhatná ezeknek a lényegét egy-egy oldalon, amihez rövid kommentárt is
fűzhetne. Az így elkészülő mű ahhoz hasonló lehetne, mint amikor az iskolai
kötelező olvasmányoknak kiadják a rövidített változatait. Ilyen módon talán
időt lehetne spórolni néhány környezetvédő számára, vagy segíteni lehetne őket
abban, hogy milyen könyvet válasszanak olvasásra. Egy olyan könyvet írni, ami
más könyvek lényegét tartalmazza, több időt igényelhet mint valami mást írni,
viszont bármelyik intellektus elkészítheti, és nem igényel sok áldozatot egy
olyan embertől, aki egyébként is el szeretné olvasni ezeket a könyveket, az
eredmény pedig valószínűleg érdekes lenne, ha a benne lévő könyvek már
egyébként is híresek.
Miképpen David Hilbert beszéde néhány matematikai probléma listájáról egy
évszázadig is formálta a matematikát, a környezetvédő kutatási feladatok egy
professzionális gyűjteménye hasonlóképpen formálhatná a környezetvédelmet egy
évszázadig is.
További olvasnivalók
(ezeket nem feltétlenül olvasta el a szerző):
United Nations - Millenium Development Goals Report (annual publication,
2005-2015)
Edmund Burke - The Environment and World History (University of California
Press, 2009)
Környezetvédő innováció (fejezet kihagyva)
Egy olyan világban, amelyben a jó tanulók gazdagabbak lehetnének, ennyivel is
több fejezet kerülhetett volna bele a könyv ingyenes verziójába.