Környezetbarát gazdaságosság

Van néhány egyértelmű tanács a környezetbarát és gazdaságos élethez: a megújuló energiaforrások és más környezetbarát termékek használata, kevesebb költekezés más dolgokra,

a szemét szétválogatása és bizonyos fajtáinak eladása,

befektetés a környezetvédelembe. Ezek a tanácsok viszont talán nem elegek arra, hogy az életmódunkat környezetbarátabbá tegyük azok az emberek életmódjánál, akik a természetben élnek. Így szívesen látunk minden új tanácsot, ami környezetbarát és gazdaságos is egyben. Másrészt, úgy tűnik, hogy ha még jobban szeretnénk védeni a környezetet, akkor gazdaságilag rosszabbul járunk - de ez nem biztos, hogy probléma.

Van valami, amit tanulhatunk a szerencsejátékoktól: minél több pénzt akarunk nyerni, annál nagyobb a kockázat. Vajon választhatunk olyan életstratégiát, amelyben inkább a hasznunkra van a szerencse? Igen, amennyiben helyes a célunk. Ha a célunk nem túl nagy, akkor általában csökkenthetjük a kockázatot, és könnyebben elérhetjük a célunkat. Tehát érdemes átgondolnunk, hogy melyek az életünk legfontosabb céljai, és ha lehet, akkor ezek elérésére koncentrálnunk. Korunkban a tökéletes környezetvédelem nagyon nagy célnak számít, ezért itt is érdemes lehet szelektálni, hogy minek a megmentése fontosabb, mint másé.

Még ha a hosszútávú prodzsektek nem is okoznak elég örömet, valószínűleg javíthatjuk a valós életbeli helyzetünket olyan kisebb lépésekkel, amelyek örömet okoznak. Ilyen kis lépések lehetnek például az olyan játékok, amelyek javítják a szellemi vagy fizikai képességeinket (mint a tudományosan tesztelt memóriajáték, az íjászat, vagy az asztalitenisz), vagy az ingyenes dolgok gyűjtése, különösen az olyan ingyenes dokumentumok letöltése az Internetről, amelyek segíthetnek az életünkben (mint a könyvek az egészségről és a gazdagságról, vagy a környezetvédelemről és a gazdaságról). Azon kívül, hogy birtoklunk egy kis elektronikus könyvtárat,

a kevésbé elfoglalt embereknek

valószínűleg jó ötlet birtokolni néhány szobanövényt is (mint az Aloe Verát), és szabadon szaporítani őket, értéket hozva létre ezzel. A virágföld pénzbe kerülhet ugyan, de a tartóedény valószínűleg megoldható újrahasznosított PET-palackból is.

Az írás és a programozás olyan szellemi munkák, amelyekkel nem érdemes túl sok időt eltölteni, mert a testünket nem mozgatják meg eléggé, az elménket pedig betűkkel tömik meg. Ha egy programozó még sokat szeretne írni és olvasni is, akkor az agyának egyes területei esetleg túl lesznek erőltetve. Éppen ezért a hasonló szakmákban dolgozóknak érdemes fontolóra venniük azt, hogy csökkentsék az írással és a kódolással töltött időt, és ezt más munkákkal helyettesítsék. Felnőtt fejjel már könnyebben el lehet dönteni, hogy milyen mesterséget érdemes választania egy szegény embernek. Nem érdemes olyan szakmát választania, ahol általában csak több ember együttes munkája tud igazán sikeres lenni, mert abban nem biztos, hogy sikerül felvételt nyernie egy állásra, illetve vezetői pozícióra szert tennie. Másrészt nem érdemes olyan szakmát sem választania, amely egy válság esetén nélkülözhető. Ezek az elvek alapján a következő mesterségek tűnnek ideálisnak, amelyekre való átképzéshez talán nincs is szükség sok pénzre: különféle dolgok szerelői, javítói (ami a környezetvédelem szempontjából is előnyös, hiszen kevesebb lesz a szemét), különféle, régi korokból fennmaradt mesterségek megőrzése az utókor számára (ami valószínűleg szintén jót tesznek a környezetünknek), egészségügyi és alternatív gyógymódokkal foglalkozó szakmák (amelyek szintén kapcsolatba hozhatók a környezetvédelemmel), illetve a személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó szakmák (amelyek hasznosak lehetnek egy teljes összeomlás esetén). A csináld-magad képzettségek talán még hasznosabbak, mint a szerelési képzettségek, mert a javítási munkákhoz szükség lenne valamire, amit meg kell javítani. Talán vannak még hasonlóak, illetve még több lehetőség lenne, ha engednénk az elveinkből.

Amennyiben időnként rendet rakunk és selejtezünk a dolgaink között, üres helyet nyerhetünk vele, mozgékonyabbá válhatunk, a leselejtezett dolgainkból pedig még hasznot is húzhatunk a cserekereskedelem, az adakozásért járó hála vagy valami más által. A selejtezésnek ezen kívül spirituális és titoktartási jelentősége is van. A selejtezés során még egyszer újra visszaemlékezünk a régi dolgainkra, értékeljük azokat, az értékeset újra felfedezzük, az értéktelentől pedig megszabadulunk, hogy a szellemünk is könnyebben megszabadulhasson tőle. Ha elfeledkezünk valamiről az életünkben, akkor jobb, ha az mások elől is rejtve marad. Az is lehetséges, hogy a felejtés folyamata a megfiatalodáshoz hasonló. A számítógépen tárolt fájljainkkal és az interneten tárolt üzeneteinkkel is érdemes hasonlóképpen cselekedni, különösen tekintettel azokra, amelyek hibásak. Így gyorsabban megtalálhatjuk a fontos adatokat is, ha szükséges. A tárgyak selejtezése azért tesz jót a környezetnek, mert az újrahasznosított anyagok miatt kevesebbet kell bányászni.

További olvasnivalók

(ezeket nem feltétlenül olvasta el a szerző):

Arisztotelész - Nikomakhoszi Etika (híres ógörög szerző műve)

P.T. Barnum - The Art of Money Getting (1880)

Talane Miedaner - Coach Yourself to Success: 101 tips from a personal coach for reaching your goals at work and in life (Contemporary Books, 2000)

Környezetbarát egészség (fejezet kihagyva)

Egy olyan világban, amelyben a jó tanulók gazdagabbak lehetnének, ennyivel is több fejezet kerülhetett volna bele a könyv ingyenes verziójába.