FEWS > Írás > Esszék > 1-2 [hu] [en]

Bevezető

A környezetvédelmi problémákról bőséges anyagot találhatunk a nagyobb könyvtárakban, az interneten vagy a médiában. Azoknak a műveknek a javát professzionális, nagy tudású környezetvédők készítették, ezért általában sok tényt tudhatunk meg belőlük, általában referenciákkal. Ezzel ellentétben, Fekete Árpád inkább a meglévő tudásunkra alapoz, segít a tények jobb értelmezésében, emlékeztet, népszerűsít, és legfőképpen megoldást keres a problémákra. Először azt kell megértenünk, hogy a megoldást inkább a társadalomban kell keresnünk, mint a természettudományok vagy a technológia területén, hiszen az emberiségnek eddig sem a hatalma, hanem inkább a hajlandósága, akarata, egyetértése és együttműködése hiányzott a környezeti problémák megoldásához. A lényeget minden egészséges ember meg tudja érteni: az emberi tevékenységek annyira megváltoztatták a Föld bolygót, hogy az egyre kevésbé lett alkalmas az élet támogatására. Ha ez továbbra is így megy, akkor az sok növény- és állatfaj, sőt talán még az emberiség kipusztulását is okozhatja, az esetleges túlélő embereknek pedig sokáig kellemetlen környezetben kell élniük. A veszély mértékéről és a problémák nagyságáról már megoszlanak a vélemények, és ezek jobb megértésében jól jönnek a professzionális környezetvédők művei.

Ha tehát megértettük, hogy milyen problémákkal állunk szemben, érdemes közösen megoldanunk azokat. A tudomány és a technológia nem tudtak és nem tudnak az összes problémára megoldást adni. Ezek csak eszközöket adnak a kezünkbe, de az eszközök önmagukban nem elegendőek a környezetvédelmi problémák megoldásához, ha ahhoz nincs meg a kellő akarat. Vajon meg tudná menteni a Földet a tömegpusztító fegyverek alkalmazásától egy újabb technológia? Vajon megmentene egy őrült tudóstól pusztán a technológia? Vagy megmentheti a technológia a veszélyeztetett állatfajokat a kipusztulástól a nagy éhínségek idején? Érezhető, hogy ide több kell. Arra van szükség, hogy az emberek nagy része azt tegye, ami jó az élővilágnak és az egész emberiségnek is. Ebben segíthet a világnézeti és etikai oktatás is, de még inkább a gazdasági és politikai rendszer módosítása, hiszen az emberek többsége keveset törődik a környezetvédelemmel, amíg a többi út versenyképesebbnek tűnik. A környezetvédő mozgalom szorosan összekapcsolódik a politikával, és állandóan igyekszik befolyásolni a döntéshozókat szavazatokkal, ötletekkel, a tények megmutatásával és szakértői segítséggel.

Van, ahol a természetvédelem és az emberiség túlélésének ügye segítik, és van, ahol akadályozzák egymást. Ha nem lett volna emberiség, akkor a világ valószínűleg természetesebb és megjósolhatóbb lenne, mint most. Az emberiség viszont talán képes megvédeni a földi élővilágot egy űrből érkező fenyegetéstől, és talán képes átmenteni az élővilág egy részét egy másik bolygóra. Tehát nem tudjuk, hogy az emberiség jót vagy rosszat tesz-e hosszú távon az élővilágnak. Azt viszont tudjuk, hogy a természetes élővilág jót tesz az emberiségnek, hiszen táplálékot, tudást és energiát ad. Ezért a természet egy részét mindenképpen érdemes megmenteni. Sajnos az emberiség felelőtlenségének köszönhetően az i. sz. 21. század elején a természetes élővilág egyre inkább területeket veszt, és az élettelen környezet állapota is egyre inkább különbözik attól, ami az évmilliók során fenntarthatónak bizonyult. Ezután talán már az emberiség túlélése a tét. Az embereknek néha együtt kell működniük, néha pedig versenyezniük kell egymással a túlélés érdekében. A környezetvédelmi megállapodások példát mutatnak az együttműködésre. Van, amikor a jó együttműködés formáját nem könnyű megtalálni. Ilyenkor talán segíthet, ha evolúciós szempontból előnyös és kényszerítő környezetvédő ötleteket csepegtetünk.

További olvasnivalók

(ezeket nem feltétlenül olvasta el a szerző):

Central Intelligence Agency - The World Factbook (Washington DC, 2013, évente megjelenik) ... hivatalos idézési forma: The World Factbook 2013-14. Washington, DC: Central Intelligence Agency, 2013

Worldwatch Institute - State of the World (2013, évente megjelenik)

Worldwatch Institute - Vital Signs (2013, évente megjelenik)

United Nations Environment Programme - UNEP Year Book 2013 (évente megjelenik)

United Nations Environment Programme - UNEP 2013 Annual Report (évente megjelenik)

Környezetvédő ötletek mondatokban

Nem fontos fikcionális irodalmat tanítani, de annál fontosabb képességeket, etikát és törvényeket tanítani.
A retorika a középkori egyetemeken még mindig jobb volt, mint a képzeletbeli történetek irodalmának oktatása a 20. századi Magyarországon.
Félek, hogy a technológiai fejlődés rosszabbá teszi a dolgokat a Földön: a társadalmi fejlődésnek fel kell zárkóznia.
Ha Afrikában magas a születések száma, a szegénység elkerülhetetlennek tűnik, ők a felelősek. A városokban a születések száma kisebb lehet.
A pénzügyi szolgáltatások mindenképpen pénzbe kerülnek. Ha ennek a pénznek csak egy kis része is a szegényektől jön, az nem fogja őket még szegényebbé tenni?
Az olcsó munkaerő olyan, mint egy mágnes a szegény gazdaságoknak. Vajon a humanoid robotok fejlesztése inkább a gazdag országokat segíti majd?
Egy jövendő nagy gazdasági válságban, az önfenntartás és valamennyi plusz túlélhet, a kereskedelemtől való függés kockázatos.
Mi az olcsóbb: építeni egy hagyományos, országos infrastruktúrát Burmának, vagy a városokat és falvakat önfenntartóvá tenni?
Az állam akkor tud minőségi munkalehetőségeket biztosítani, ha a megfelelő képességeket (és nem csak tudást) tanítja jó előre.
Minőségi munka kell a gazdaság fejlődéséhez, és ha magas a munkanélküliség, az államnak kell munkalehetőségeket biztosítania.
Két tényezője van az olvasók elérésének: a könyv minősége (súly), és a kampány minősége (gyorsulás). Van harmadik is? Az a hírnév lehet (sebesség)

...


Miképpen David Hilbert beszéde néhány matematikai probléma listájáról egy évszázadig is formálta a matematikát, a környezetvédő kutatási feladatok egy gyűjteménye hasonlóképpen formálhatná a környezetvédelmet egy évszázadig is.
A gazdagok nagyon meg tudnák változtatni a világot. Viszont nem mindig ők azok, akiknek jó ötleteik vannak a világ megváltoztatására. Ennek az az egyik oka, hogy nem ők azok, akik a legjobban szenvednek a világ miatt.
Sokszor hivatkoztak arra, hogy a hulladék jobb újrahasznosítása nem kifizetődő. Ha ez nem kifizetődő a versenyszférában, közmunka keretében még kifizetődő lehet.
A munkánk iránti kereslet valószínűleg nagyobb akkor, ha az alkotásunk nem csak a közösség egésze számára jelent áldást, hanem közvetlenül is örömet tud okozni a vevőknek, vagy a javukra tud válni, és a munkánk gyümölcsének élvezéséhez nem szükségesek még további áldozatok a részükről.
A hírességeknek, az újságíróknak és a vallási vezetőknek érdemes időnként előhozniuk a környezetvédelem témáját, és ezt érdemes jó minőségben tenniük.
A tanároknak érdemes minden környezetvédelemről szóló (hazai vagy nemzetközi) verseny és pályázat hírét ismertetniük a diákokkal, hogy más versenyek helyett azokon induljanak.
Az építészek a biztonságra és a hatékonyságra koncentrálhatnának, nem csak a mi időnkre, hanem az épület egész tervezett életére is.
Összeegyeztethető-e egymással a környezetvédelmi fenntarthatóság, a gazdasági fenntarthatóság és az emberi elégedettség?

Az emberi túlnépesedés nagy nyomást fog kifejteni a környezetre, amit valószínűleg csak ellennyomással lehet korlátozni, mint például azzal, hogy több és több területet vásárolunk a Természet számára, míg el nem jön a nagy válság.
Az emberiség ismeretei már olyan szintre növekednek, hogy egyre nagyobb jótetteket, de egyre nagyobb gonosztetteket is képesek egymás ellen elkövetni az emberek... A technológia viszont korlátozható azzal, ha csökken a túlnépesedés, mert ebben az esetben csökken a piac mérete és a specializáció.


A környezetvédelemnek nem csak arról kell szólnia, hogy folyamatosan védekezünk a problémák ellen, hanem arról is, hogy ellentámadást indítunk a megoldásuk érdekében.
A környezettudatosság csak a saját határain kívül hódíthat.

További olvasnivalók

(ezeket nem feltétlenül olvasta el a szerző):

Henry David Thoreau - Walden (Ticknor and Fields: Boston, 1854)

United Nations - United Nations Peacekeeping Operations, Principles and Guidelines (United Nations, 2008)