Magyar petíció a reklámanyagok ellen (2010)

2012. május 19. (szerkesztve 2012. december 8.)

Én, Fekete Árpád 2010. április 2-án a reklámanyagok mennyiségének csökkentése érdekében küldtem egy nyílt levelet emailben 20 magyarországi áruházláncnak, amit az akkori honlapomra is feltettem, és amiben többek között arra kértem őket, hogy vegyék figyelembe a postaládákon azokat a kiírásokat, amelyek tiltják a reklámanyagok bedobását, illetve maguk is vékonyabb reklámanyagokat adjanak ki. Ez a nyílt levelem lejjebb olvasható. (Szerkesztve: A számítógépem szerint volt a nyílt levelemnek egy korábbi változata is, és talán az lehetett az, amit csak 1 vagy 2 áruházláncnak küldtem el korábban. Az azonban annyira hasonló volt ehhez, hogy úgy döntöttem, inkább nem közlöm itt.) Az áruházláncok közül azonban csak néhány válaszolt. A válaszokból ezután írtam egy cikket, ami ugyancsak lejjebb olvasható. Ezt a cikket 2010. április 25-én beadtam a Humusz környezetvédő szervezetnek, mert korábban megemlítették, hogy vállalkozásom eredményét esetleg megjelentetik a Kukabúvár c. folyóiratban. Végül is a cikket 2010. május 25-én a honlapjukon publikálták, egy nagyobb cikkbe ágyazva. A cikkbe sajnos nem került bele, mert későn kaptam választ, de a SPAR, aki addig csak egy korábbi levelemre írt vissza, visszaírt az említett levelemre is, de csak annyit, hogy válaszolni szándékoznak. Ezután 2010. június 8-án érdemben válaszoltak az emailemre, és nagyon megtetszett a válasz. A SPAR válasza szerint csökkentették a szórólapjaik méretét, amit egy sajtóközleménnyel is bizonyítottak. (Ez nem biztos hogy elsősorban miattam volt, de szeretem úgy érezni.) A SPAR visszaveszi a lejárt érvényességű szórólapokat 2010. június 1-től. Azt is írták, hogy megvizsgálják azt is, hogy hogyan biztosítható még jobban az, hogy ne kerüljön reklámanyag olyan postaládákba, amiken tiltó kiírás áll. A SPAR reklámanyagai fenn vannak az interneten is, és a reklámanyagaikon jelzik a helyi árukat.

Fekete Árpád - Áruházláncoknak küldendő üzenetem prototípusa

2010. április 2. (sima szöveg, első publikáció)

2012. május 19. (HTML, a honlapom régi címe kitakarva)

Tisztelt Áruházlánc Képviselője!

Ezt az üzenetet Önöknek és egyéb magyarországi áruházláncoknak küldöm el, abban a reményben, hogy pozitív változást tudok vele elérni a papír alapú reklámanyagaik terjesztésének környezetet károsító, pazarló gyakorlata ellen. Kérem olvassák ezt végig és válaszoljanak rá, mert környezetünk védelme sürgető kérdés, amin emberi sorsok múlhatnak a jövőben.

Az Önök által kibocsátott reklámanyagok a papírgyártás céljából történő fakivágások miatt hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. A papírgyártás vízfelhasználása hozzájárul világunk másik súlyos problémájához, a vízhiányhoz. A papírgyártáshoz használt vegyszerek és a nyomtatáshoz használt festékanyagok pedig szennyezik a környezetet. A reklámanyagokat nem minden ember dobja a szelektív hulladékgyűjtőbe, de ha oda dobná is, az embereknek elvenné az idejét, és a vízfelhasználási és környezetszennyezési probléma is megmaradna. Mivel a reklámanyagok nagy mennyiségben készülnek, Önöknek a reklámanyagokkal kapcsolatos egy kisebb környezettudatos döntése is sokat jelenthet környezetünk megóvása érdekében. Ilyen döntésekre szeretném Önöket rábírni. A következőkben felsorolom azokat a lehetőségeket, amelyekkel környezetbarátabbá lehetne tenni a reklámanyagaik terjesztését, és kérdéseket, kéréseket fogalmazok meg, amikre várom a választ.

1. Kiírás a postaládán

Ha egy postaládán olyan kiírás áll, amin az olvasható, hogy az ott lakók nem kérnek a postaládájukba reklámanyagot, akkor Önöknek minden bizonnyal megéri nem tetetni abba a postaládába reklámanyagot, hiszen az ott lakók majdnem biztos, hogy nem vásárolnak az alapján, a reklámanyagok előállítása pedig Önöknek pénzébe kerül. De azért biztos, ami biztos, megkérdezem, hogy egyetértenek-e azzal (és miért), hogy az olyan postaládákba, amelyeken a reklámkiadványokat tiltó kiírás áll, ne tegyenek reklámanyagot a terjesztőik?

Véleményem szerint Önöknek támogatnia kellene a postaládákra írt, reklámanyagokat tiltó kiírásokat már csak azért is, mert ezzel pénzt spórolhatnának meg. Minden Önöktől telhetőt meg kellene tenniük azért, hogy ne kerüljön reklámanyag olyan postaládákba, amiken azt tiltó kiírás áll, és hirdetniük kellene, hogy Önök ilyen módon védik a környezetet, erre kérem tehát Önöket.

Ezek a postaládán lévő kiírások néhány helyen már beváltak, néhol azonban - például nálunk - nem használtak. A reklámanyagok terjesztői különféle módokon teszik meg azt, hogy a reklámanyagokat tiltó kiírás és az őket megbízó áruházlánc erre vonatkozó esetleges utasítása ellenére is otthagyhassák a reklámanyagokat. Ez valószínűleg azért van, mert a reklámanyagok terjesztői az elterjesztett reklámanyagok mennyisége arányában kapják a fizetésüket Önöktől. Ezen azonban Önök változtatni tudnának úgy, hogy a terjesztőiknek a fizetést az adott terület mérete vagy összlakossága arányában adnák. Arra kérem Önöket, hogy így tegyenek.

Ha még nem úgy tettek volna, arra is kérem Önöket, hogy a reklámanyagaik tartalma mindig legyen fenn az interneten is, hogy annak, aki az interneten olvassa azokat, legyen lehetősége a postaládájára a papír alapú reklámanyagokat tiltó kiírást ragasztania.

Ha a postaládákra tett, reklámanyagokat tiltó kiírások gyakorlata elterjedne a népesség körében, akkor az Önök reklámja pontosan a célszemélyekhez jutna el, és kevesebbet kellene költeniük reklámra. Az a kérdésem, hogy van-e valami - általam nem ismert - akadálya annak, hogy úgy tegyenek, ahogy kértem a postaládákra tett kiírásokkal kapcsolatban?

2. Kevesebb reklámanyag

A reklámanyagok mennyisége miatt sokat lehetne spórolni a környezetünk számára azon, ha a reklámkiadványok úgy általában kevesebb lapból állnának. Az embereknek sem mindig van ideje egy többoldalas kiadványt végigolvasniuk, ezért még az is lehet, hogy a reklám szempontjából egy kevesebb oldalas, de lényegretörőbb reklámkiadvány többet ér. Arra kérem Önöket, hogy gondolkozzanak el ezen.

3. Újrahasznosított papír, kevesebb festék

Ha Önök újrahasznosított papírra nyomtatnák a reklámanyagaikat, akkor a reklámanyagaik mennyiségének csökkentésétől függetlenül is hozzá tudnának járulni a környezet védelméhez. Arra kérem tehát Önöket, hogy ha még nem így tettek volna, tegyenek így.

Ha Önök kevesebb festékanyagot használnának a reklámanyagaik nyomtatásához, azzal kevésbé szennyeznék a környezetet. Arra kérem Önöket tehát, hogy így tegyenek, és a reklámanyagaikon az üres területekre ne nyomtassanak festéket.

4. Helyi áruk

Ha Önök jeleznék a helyi árukat a reklámanyagaikon, akkor - közvetett módon - az is hozzá tudna járulni a környezet védelméhez, mert a helyi áruk szállítására kevesebb üzemanyagot kell felhasználni. Azt kérem, hogy ezt a lehetőséget is gondolják meg.



A fenti kérdésekre az Önök által adott választ vagy annak egy részét ismertetni szeretném az emberekkel, például újságcikként (ha lesz velem együttműködő újság), és/vagy a honlapomon, aminek jelenlegi címe:

(... meg kellett változtatnom a honlapom címét azóta ...)

Én egy kis döntésnek is örülök, amit a környezetvédelem érdekében tesznek az én javaslatomra. Kérem, úgy válaszoljanak, hogy azt vagy annak információtartalmát publikálhassam. Ha ezt kifejezetten kérik, akkor nem publikálom az Önök által adott választ, ebben az esetben olyasmit teszek a honlapomra, hogy az Önök áruházlánca válaszolt, de válaszának eltitkolását kérte. Ha egyáltalán nem válaszolnak, akkor olyasmit teszek a honlapomra, hogy az Önök áruházlánca nem válaszolt. Én környezetünk állapota láttán vettem a bátorságot, hogy írjak Önöknek, kérem ne vegyék zaklatásnak, és válaszoljanak legalább az első kérdésre. Bárcsak mindannyian mindre pozitívan válaszolnának!

Az lenne még a kérdésem, hogy hajlandóak lennének-e a fenti kérdésekre adott választ írásba adni, és papír alapú levélben, aláírva elküldeni nekem?

Üdvözlettel: Fekete Árpád

Utóirat:
Ha nem lennének meggyőződve a környezetvédelem fontosságáról, olvassák el ezt a könyvet:

A B-3.0 Terv - Mozgósítás a civilizáció megmentésére
http://www.earth-policy.org // a link deep link része eltávolítva
Plan B 4.0: Mobilizing to save civilization
http://www.earth-policy.org // a link deep link része eltávolítva

Fekete Árpád - A reklámkiadványok és az üzletláncok

2010. április 25 - május 25. (első publikáció)

2012. május 19. (HTML)

Magyarországon az emberek postaládáiba különféle kéretlen reklámanyagok érkezhetnek, ezek egyik típusa a bélyeggel ellátott levélküldemény, a másik típusa pedig az üzletláncok által egy adott területen terjesztett reklámkiadvány. Úgy hallottam, az USA-ban tilos bélyeg nélküli reklámkiadványt dobni a postaládákba, mégis sok levélszemét jön, például a 41pounds.org oldal tanúsága szerint. Magyarországon egy ilyen törvénynek talán több sikere lenne, mert errefelé nem olyan gazdagok az emberek. De mivel nincs ilyen törvény, más módon próbáltam meg tenni azért, hogy csökkenjen a reklámkiadványok által okozott környezetkárosítás.

Úgy gondoltam, hogy úgy kell megoldani a problémát, hogy az mind a lakosságnak, mind az üzletláncoknak megérje, hogy mindannyian együttműködjenek. Létezik már egy ilyen megoldás, csak nincs elég széles körben elterjedve. Ez a megoldás pedig az, hogy ha valaki nem kér a postaládájába reklámanyagot, akkor ezt jelzi a postaládáján. Ez néha használ, néha nem (nekem nem használt). Ha mindig használna, akkor lehetne csinálni egy környezetvédő kampányt amellett, hogy az emberek tegyenek ki a postaládájukra a reklámanyagok bedobását tiltó kiírást. Ahhoz viszont, hogy mindig használjon, az áruházláncok és a reklámanyagaik terjesztésével megbízottak együttműködése lenne szükséges. Ezt az együttműködést próbáltam meg elérni azzal, hogy az interneten írtam 20 áruházláncnak, elsősorban azért, hogy meggyőzzem őket arról, hogy ha egy postaládán a reklámkiadványokat tiltó kiírás van, akkor ne tetessenek bele reklámanyagot, sőt, tegyenek meg minden tőlük telhetőt azért, hogy ne legyen oda reklámkiadvány téve. Azt gyanítottam, hogy a terjesztéssel megbízottak azért nem működnek együtt, mert a fizetésüket az elterjesztett reklámanyagok mennyisége arányában kapják az áruházláncoktól, ezért azt is kértem az áruházláncoktól, hogy a terjesztőiknek más módon fizessenek, például a kérdéses terület összlakossága arányában. Ha már írtam az üzletláncoknak, egyéb dolgokra is kértem őket a reklámanyagaik környezetbarátabbá tételével kapcsolatban, például arra, hogy a reklámanyagokat nyomtassák újrahasznosított papírra, kevesebb festékanyaggal, hogy legyen fenn a reklámanyagok tartalma az interneten is (hogy ne kelljen a papír alapú), vagy hogy támogassák bennük a helyi termékeket.

A 20 üzletlánc közül, amelyeknek 2010. április 2-án írtam, 13 egyáltalán nem írt vissza, 1 egy korábbi levelemre írt vissza, de erre nem, 1 válaszolt, de nem engedte feltétel nélkül a közlést, 2 pedig visszaírt ugyan a levelem kézhezvételét elismerve, de április 24-ig nem válaszolt rá. Tehát csak három üzletlánc válaszának lényegét tudom közölni ebben a cikkben, ezek a TESCO, az Auchan és a JYSK.

A TESCO válasza szerint a terjesztőknek figyelembe kell venni, ha egy postaládán a reklámkiadványokat tiltó kiírás van, és ha kérés érkezik be hozzájuk vagy a terjesztőkhöz, akkor az illetőnek egy formanyomtatványt kell kitöltenie, és e nyilvántartásban szereplő címekre szintén oda kell figyelnie az érintett kézbesítőnek. A TESCO azt állítja, hogy a reklámanyagait 100%-ban újrahasznosított papírra nyomtatja, és hogy folyamatosan igyekszik optimalizálni a reklámanyagok mennyiségét, a vásárlói visszajelzések, valamint az éves terjesztési elemzés alapján, valamint a nagyobb háztartásszámú társasházaknál, ahol külön gyűjtő található a reklámanyagok részére, a mennyiséget lecsökkentette. A TESCO reklámanyagai fenn vannak az interneten is.

Az Auchan válasza szerint elvárás a szolgáltatóikkal szemben, hogy a reklámanyagokat tiltó kiírásokat vegyék figyelembe, és az Auchan határozza meg az egy körzetben kiosztásra kerülő prospektusok számát, ami az adott körzetben lévő háztartások számának átlagosan 75%-a. Az Auchan prospektusai az interneten is megtalálhatóak. Az Auchan azt állítja, hogy a hazai beszerzésű termékeknél kiemelten jelölik az eredetet, és büszkék rá, hogy az ilyen termékek aránya magas (élelmiszer termékek 90%-a).

A JYSK válasza szerint a terjesztő cége mindig szem előtt tartja, ha valamelyik fogyasztó nem tart igényt a reklámkiadványokra és ennek megfelelően, nem dob be az ilyen postaládákba reklámanyagot. A JYSK azt állítja, hogy a reklámújságjait 90%-ban újrahasznosított papírra nyomtatja, és folyamatosan optimalizálja a terjesztési területeit, ennek megfelelően legutóbb is 10%-al csökkentette a terjesztési darabszámát, és törekszik minél kevesebb oldalszámú kiadványokkal megtenni ajánlatait vásárlói felé.

Úgy tűnik, hogy az áruházak megkeresése a részemről túl nagyravágyó elképzelés volt, és nem járt akkora sikerrel, amekkorát szerettem volna. Tehát ha sokkal szeretnénk csökkenteni a reklámanyagok mennyiségét, akkor valószínűleg a cikk elején említett törvényt kellene bevezetni, miszerint tilos a postaládákba bélyeg nélküli reklámanyag tétele. Ez viszont nem az én hatalmamban áll, csak reménykedhetek benne, hogy a politikusok a környezetvédelem mellett döntenek.

Fekete Árpád