Sikertelen környezetvédelmi sztrájk (2010)

A számítógépem szerint 2010-ben megírtam az alábbi cikket, de nem jelent meg. A helyesírási hibákat utólag javítottam. Ettől függetlenül megpróbáltam kitenni egy kiírást a postaládánkra, ami jelezte volna, hogy nem kérünk reklámanyagot, de valaki rendszeresen letépte azt a postaládánkról. Tehát úgy látszik, hogy abban az időben még nem voltam elég bölcs, de tanultam az esetből.

Bizonyos célok elérése érdekében munkabeszüntetéssel sztrájkolnak az emberek, bizonyos célok elérése érdekében éhségsztrájkot lehet hirdetni. Lehetne még egy különleges fajta ("strike"-ot) strike-ot szervezni, amely a postaládáinkba bedobált kéretlen reklámkiadványok mennyiségének lecsökkentéséért lenne. Ezek anyagainak előállítására ugyanis sok faanyagot, vizet, vegyszert és energiát használ fel az ipar, ami hosszútávon káros hatással van a környezetünkre. A sztrájk lényege egyszerű lenne: mindenki, aki nem szeretne kapni reklámkiadványokat a postaládájába, az tegyen ki egy matricát vagy saját készítésű kiírást a postaládájára, ami jelzi ezt. Ez nem új ötlet: próbálkoztak már vele, több-kevesebb sikerrel. Annyit lehet újítani rajta, hogy sztrájknak nevezzük, és akkor is kitesszük a matricát vagy kiírást a postaládánkra, ha nem látunk rá sok esélyt, hogy a reklámkiadványok terjesztői megfogadják a (cimkén) címkén álló tanácsot. Ez azért lehet jó, mert a postaládákon (lévő reklámkiadványokat) lévő, reklámkiadványokat tiltó kiírások sokasága talán rábírná az üzletláncok vezetőit, hogy gondolkozzanak el rajta, hogy pénzügyileg megéri-e nekik olyan postaládákra pazarolni a drága papírt, ahol el sem olvassák azokat. Ha nem, akkor talán az államot győzné meg arról, hogy vessen ki a reklámkiadványokra környezetvédelmi adót.